A Do Re Mi Fa So La Si Do egy 2008-as dél-koreai film, a címe eredeti írásmódban 도레미파솔라시도. Az alapját egy azonos című internetes regény képezi, amit egy Guiyeoni művésznévre hallgató fiatal nő írt.
A történetet női főhőse Jung Won (Cha Ye Ryeon), aki épp számtalan állása közül az egyiket végzi, mikor összeismerkedik Eun Gyu-val (Jang Geun Suk), akiről hamarosan kiderül, hogy az új szomszédjuk személyesen. Eleinte nagyon ellenszenves neki Eun Gyu, ám úgy tűnik, a fiú, valami sajátos módon, de érdeklődik iránti. Először, titoktartásáért cserébe, felfogadja a lányt a "hordárának". Így kerül Jung Won a próbaterembe, ahol Eun Gyu zenekara, a DoReMiFaSoLaSiDo próbál. Itt szembesül azzal, hogy a fiú basszusgitárosa és legjobb barátja, Hee Won (Jeong Ui Cheol), az a srác, akivel ő együtt nőtt fel, majd egy tragikus véletlen folytán a kapcsolatuk (több, mint) megromlott. Jung Won kiborul, s egy gyenge pillanatában megkérdezi Eun Gyu-t, hogy akkor most végülis akar-e járni vele. Ahogy erősödik a kapcsolatuk és a szerelmük, úgy lépbe a képbe egyre inkább Hee Won, aki azt akarja, hogy a lány kárpótolja őt a múltban elkövetett hibájáért, ami szétzúzta a fiú életét.
A film története nagyon egyedi és nem kiszámítható. Mivel a feszültség egy idő után már szinte szétfeszíti a filmet, érezzük, hogy itt hamarosan be kell következni valami tragédiának, de hogy pontosan mi lesz az, az tényleg nehezen kikövetkeztető. Sok helyütt szerelmi háromszögként definiálják az alapfelállást, amivel én nagyon nem értek egyet, lévén Hee Won és Jung Won esetében kölcsönösen teljesen mások a motiváló okok. Ezenkívül a film nagyon érdekes alapdilemmákat vet fel, erkölcsi kérdéseket feszeget. Jogunk van bosszút állni azon, aki akaratán kívül tett velünk rosszat? Ha emiatt a teljes életünk darabjaira hullott, akkor eltudjuk egyáltalán hinni neki, hogy nem szándékosan tette? Enyhíthetjük azzal a saját nyomorunkat, hogy valaki mást is a részesévé teszünk? SPOILER Egy bizonyos pontig még érthetőek Hee Won eltúlzott reakciói. Miután a családja összeomlott, semmije sem maradt, ahhoz, hogy túl tudjon élni, ilyen önzővé és rideggé kellett válnia. Ahhoz kétség sem fér, hogy Jung Won valóban tönkretette az életét, senki sem várhatná el tőle, hogy a barátja maradjon. Viszont egy tíz éves barátság után azt feltételezni, hogy a másik szánt szándékkal akart ártani neki, gyerekes, mint ahogyan a bosszúálló módszerei is. SPOILER VÉGE
Eun Gyu olyan ebben a történetben, mint maga a Nap. Ő az egyetlen a főszereplők között, aki nem hordoz súlyos lelki sebeket. Kedves személyiségével képes fényt, sőt boldogságot hozni Jung Won életébe, ezért lehet igazi menedék a számára. SPOILER A lány azonban ott követ el hibát, hogy nem gondolja, hogy az, aki neki ennyi erőt tud adni, mindenkinél gyengébb lesz, ha elhagyja. Hee Won is csak akkor eszmél rá, hogy mérhetetlen önzőségében mit csinált, mikor már megtörtént a baj. Sikerült megnyomorítani azt az embert, aki az elmúlt három évben mellette állt. Innentől félreteszi a sérelmeit, s igyekszik még menteni azt, ami menthető. Majd a végén, úgy, ahogy Eun Gyu tette, kisétál a barátai életéből. Már ha lehet ilyet mondani az esetében, hogy barátság. Az az igazság, hogy Hee Won személyisége olyannyira eltorzult a sok szenvedés miatt, hogy már nem igazán képes értékes emberi kapcsolatok kialakítására. De végül talán rájött arra, hogy ha másokra is kivetíti a saját poklát, azzal magát teszi egyre rosszabb emberré.
Jung Won örökös önvádban él, amiből szinte feloldás, mikor ténylegesen vezekelhet. Ha mindez azelőtt történik, hogy megismerte volna Eun Gyu-t, akkor valóban szívesen feláldozta volna az egész életét, ha nem is a jóvátétel, a kínok enyhítésének oltárán. Mostanra azonban talált valakit, aki mellett nem kell magát bűnösnek éreznie, valakit aki szereti és akit ő is szeret. Ezért hagyja ott azonnal Hee Wont, mikor kiderül, mi történt Eun Gyu-val. A meglepő az, hogy Hee Won hagyja ezt neki. SPOILER VÉGE
A film 1 óra 45 perc hosszúságú. Talán két órában, néhol jobban kifejtve még ennél is ütősebb lehetett volna, mert én úgy éreztem, néhol kicsit túl gyorsan történtek az események. Viszont belekötni szinte semmibe nem tudok, leszámítva a végén a feliratok alatti kis jeleteket, amik teljesen feleslegesnek, szájbarágósnak és az egész film hangulatától gyökeresen elütőnek találtam. A legerősebb jelentek minden kétséget kizáróan a utolsó koncert és annak a megidézése voltak. Egyébként nagyon jó a film zenéje is. A színészek közül Jang Geun Sukot emelném ki, aki itt most teljesen más karaktert játszott, mint amiket eddig láttam tőle. Nagyon hiteles volt ebben a szerepben is, újfent bebizonyította számomra, hogy nagyon jó színész. Amin viszont meglepődtem, hogy a Do Re Mi Fa So La Si Do ugyanabban a évben készült, mint a Baby and me. Jang Geun Suk úgy név ki, mint aki minimum jó három évvel fiatalabb még ebben a filmben.
Mindenkinek tudom ajánlani ezt a filmet. Nem az az igazi könnyű darab, de nagyon érdemes megnézni!
Letöltési linkek:
film (lezárt projekt, égetett magyar felirattal)
filmzene
