November 8-án megjelent James Blunt harmadik nagylemeze, Some Kind of Trouble címmel. Az albumon 12 dal található, valamint különböző kiadásokban még három bónusz dalt lehet összegyűjteni, ebből nekem eddig csupán a Into The Darkot sikerült megszereznem, de remélem idővel a többi is elérhető lesz. Maga a lemez nagyon-nagyon tetszik, de, hogy őszinte legyek, azt, hogy már az előző két album, a Back To Bedlam és az All The Lost Souls közül sem sikerült kedvencet választanom, ez sem könnyítette meg. Mindhárom lemez 90%-át imádom. Az új lemez igazából nem hozott nagyon szembeötlő változást, bár összességében úgy gondolom vidámabb az összhatás. A dalokat pedig 8.-a óta már bizony elég rongyosra hallgattam. Túl sok a kedvencem róla, úgyhogy felesleges lenne leírogatni őket, helyette inkább bejelölöm a dallistán.
01 - Stay The Night
02 - Dangerous
03 - Best Laid Plans
04 - So Far Gone
05 - No Tears
06 - Superstar
07 - These Are The Words
08 - Calling Out Your Name
09 - Heart Of Gold
10 - I'll Be Your Man
11 - If Time Is All I Have
12 - Turn Me On
13 - Into The Dark (bonus)
Ezek közül még külön is megemlíteném a Turn Me On-t, aminek macsó dalszövegén az első meghallgatása óta sem tudok továbblépni, olyannyira nem, hogy gyorsan le is fordítottam, ITT tehát elolvasható magyarul. Nincs benne semmi különös, csak számomra szokatlan attól, aki anno megénekelte, hogy You're Beautiful. Nagyon szeretem a Stay The Night-ot is, ami a lemez első klipes dala. Elsőre a videó nem annyira fogott meg, de minél többször láttam, annál inkább megszerettem. Mert, legyünk őszinték, ki nem sírja vissza a nyarat? Azok a jelenetek pedig, mikor Blunty a naplementénél, illetve a tábortűznél gitározik, igazán nagyon szépek.
James Bluntról dióhéjban annyit kell tudni, hogy több, mint hat évig a katonaságnál szolgált, majd 2002-ben századosként szerelték le. Ezután kezdett zenélni, első lemeze, a Back To Bedlam 2004-ben jelent meg. Az áttörést a harmadik kislemez, hozta meg neki, a You’re Beautiful, amit, úgy gondolom, senkinek nem kell bemutatnom, mivel gyakorlatilag agyonjátszották. A következő albumáig, az All The Lost Souls-ig három év telt el, 2007-ben jött ki, majd ugyanennyit kellett várni a most megjelent Some Kind of Trouble-ra is. Jellemzi, hogy egy lemezről nagyon sok klipet készít, az elsőről például öt dalhoz (High, Wisemen, You're Beautiful, Goodbye My Lover, No Bravery), ebből az első kettőnek két verziója is van. A másodikról a bónusz dalokkal együtt hat (1973, Same Mistake, Carry You Home, I Really Want You, Love Love Love, Primavera in Anticipo) látott világot. Ezzel a módszerre ügyesen eléri, hogy, a kifejezetten hosszúnak számító, három év várakozási idő mégsem tűnik olyan soknak. Tudom, hogy ő is azon előadók közé tartozik, akikkel szemben akadnak olyanok, akiknek ellenérzéseik vannak, gondolom a különleges hangszíne és a sok szerelmes száma miatt. Viszont engem ezúttal sem érdekel, mit mondanak mások, mert én nagyon szeretem! :)
Rengeteg kedvencem van az előző két albumáról is, de tudok egyértelmű legnagyobbat választani, mégpedig a Same Mistake-et. Úgy gondolom, ez a leggyönyörűbb és legtökéletesebb szerzeménye, klipestől, mindenestől.
Sajnos, az eddig kihirdetett 2010/11-es turnéállomások között egyelőre nem szerepel Magyarország, de amilyen hosszúra nyúlt az előző turnéja is, még nincs veszve semmi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.